3. fejezet

Nagyon örülök, hogy vannak akik izgalommal vártak erre a fejezetre!

3. fejezet
Megtalált testvérek

 

A fiúk a sötétben alig tudtak haladni. Nem akartak varázslatot használni nehogy a titokzatos hang forrása észre vegye őket. Mintha valami elsuhant volna mellettük. Albus riadtan ugrott egyet amikor James neki ment egy vázának ami hangosan csörömpölve hullt a földre és tört darabjaira.
- Ezzel meg mi legyen? - kérdezte James öcsére pillantva.
- Varázsló vagy. Nem? Egy egyszerű javító bűbáj.
Miután a balesetet helyre hozták tovább indultak Roxfort labirintus szerű folyosóin.

Gúnár professzor ( az iskolában inkább BájGúnár tanárúr néven elhíresült professzor ) mérhetetlen riadalmát egy "sötét valami" okozta amit azóta se találtak meg.

Lily alig tudott figyelni az órákon. Fejét sokszor kapta a nagy óra felé ami a falon lógott. Alig várta a szabadságot jelentő csengő hangot. Mintha lassított felvétel let volna az a néhány másodperc amíg a mutató el érte a tizenkettes számot. Amikor ki lépett az ajtón az igazgató nőt pilantotta meg amint aggodalommal teli tekinttel nézet rá. McGalagony professzor idén készült nyugdíjba mennni. Azt mondja bár imádott itt tanítani beleöregedett már a sok teendőbe. Elkövetkezendő éveiben szeretne pihenni egy erdei házban.
- Miss Potter szörnyen sajnálom. A fivéreit  eszméletlenül találták meg.
Lily e szavak hallatán nem tétovázott futott a gyengélkedő felé.

James mikor ki nyitotta a szemét húga aggódó arcával találta szembe magát. Látta hogy szemei ki pirosodtak a sírástól. Érezte, hogy a másik kezét is szorítja valaki. Arra fordította a fejét. Vörös haj zuhatag ölelte régen nem látott kis fiát. Harry néhány méterrel a felesége mellet állt. A még mindig ájultan fekvő Albus arcát simogatta. De mikor észre vette, hogy fia már ébren van rögtön ő is a karjába zárta.